Samsung Galaxy S III

Akkumulátor, összegzés

A hátlap alá a mérnökök egy 2100 mAh teljesítményű Li-Ion akkumulátort pakoltak be. Ez nem lóg ki nagyon a kategóriából, de azért az izmosabb telepek közé tartozik, így - ismerve a chipset energiatakarékossági trükkjeit - joggal számíthattunk rá, hogy talán nem fog a nap végére teljesen lemerülni, és a Galaxy S III igazolta is ezeket az elméleteket. Bár az ICS platformban igen finoman állítgatható a foogyasztás, de a felhasználók valószínűleg ezzel kevésbé fognak foglalkozni, így maradunk a default értékeknél. A magam részéről annyi engedményt tettem, hogy a hektikusan működő tekintetfigyelést bekapcsoltam és 15 másodperces időtúllépést határoztam meg a kijelző esetén, így valamennyit spóroltam talán, de nem hiszem, hogy ez számottevően befolyásolta volna a másfél napos készenléti időt. Ami jónak mondható, hiszen folyamatos 3G kapcsolatom volt, 5 percenként szinkronizáltam a leveleimet, sokszor használtam a GPS-t, a WLAN-t ki sem kapcsoltam, tehát odafigyelve, takarékoskodva a két napos üzemidő is simán elérhető.

[+]

Összegzés. A Galaxy S III lakva ismerszik meg. Az első hírek után sokan fanyalogtak az anyaghasználat és a pentile matrix kijelző miatt, s ezek az észrevételek természetesen jogosak. Sokak szerint 4,8 inch már túlmegy a használhatóság határán, s velük is egyet tudok érteni bizonyos szempontból, nekem is meggyűlt a bajom a tepsiséggel, de ehhez is hozzá lehet szokni. Az S III ugyanolyan könnyen csusszant be a farmerzsebbe, mint bármi más, a nagy méret csak egykezes használatnál üthet vissza, de ha az ember hozzászokik, hogy miképp érdemes hátul megtámasztani az óriást, akkor nem lesznek folyamatos aggályai. A műanyag az továbbra sem fém, ettől még simán vállalható, s persze az is szempont, hogy így nem is lett vészesen nehéz a masina.

[+]

Értékelés: Samsung Galaxy S III

Külső
Ergonómia	7 pont
Anyaghasználat	8 pont
Összeszerelés minősége	10 pont
Kijelző mérete, minősége	9 pont
Belső
Kezelhetőség	9 pont
Sebesség	10 pont
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége	9 pont
Felhasználói felület élménye	9 pont
Alapfunkciók
Hangminőség, vételi stabilitás	9 pont
PIM funkciók	10 pont
Adatkommunikációs képességek	9 pont
Multimédia
Vizuális	7 pont
Audio	9 pont
Egyebek
Üzemidő	8 pont
Ár/érték aránya	6 pont
Hogyan értékelünk?

Ha a hardvert és a funkciókat nézzük, akkor az S III-nak nincs oka szégyenkezésre. A négymagos processzor mindenféle erőlködés nélkül, azonnal megcsinál bármit, amit csak kitalálunk, döccenésnyi megakadások sincsenek, de a Galaxy S II után ezt szerintem el is várhatjuk a telefontól. Amiben nagyon sokat fejlődött a Samsung, az a papíron nehezen leírható eye-candy faktor, a felhasználók olyan szintű kiszolgálása, amitől a vásárló tényleg úgy érezheti, hogy ez a telefon érte van és lesi minden kívánságát. A MotionWiz nagyon jól illeszkedik a Google által az ICS-sel bemutatott Holo grafikai irányelvekhez, nélkülözi a korábbi Samsung modellek bazári kinézetét, és tele van olyan finom apróságokkal, amelyekből látszik, hogy a Samsung mérnökei megpróbáltak a felhasználók fejével gondolkodni. Idegesítő, hogy 150 levelet kell görgessek, bármennyire is gyors a rendszer? Akkor koppintsunk kettőt a készülék tetejére, és felugrik a lista. Zavaró, hogy böngészés közben lekapcsol a kijelző? Akkor próbáljuk meg kitalálni, hogy miképp tudjuk meg, hogy a felhasználó még nézi-e a telefont, vagy sem. Rossz ágyban netezni, mert kisüti a szemem a kijelző? Akkor majd a böngészőben ezt külön lehet állítani. Csupa-csupa olyan apróság, ami tényleg tud hasznos lenni, persze van benne egy sereg értelmetlen fejlesztés is, de lehet, hogy másoknak pont azokra van szükségük. Ettől függetlenül a Galaxy S III messze nem hibátlan telefon, hiszen lehetne még csiszolgatni, elsősorban a kamerán, a potenciális vásárlóknak érdemes elgondolkodniuk valami tokon, egyrészt hogy ne csússzon annyira, másrészt ha mégis perecel a telefon, akkor ne sérüljön. A 180 ezer forintos végfelhasználói ár irtózatosan sok, ha azt nézzük, hogy alapvetően egy telefonról beszélünk, de ha összevetjük a konkurenciával, akkor már nem annyira elrugaszkodott. Valószínűleg a Galaxy S III is legalább olyan sikeres lesz, mint az elődmodellek, és mi mind biztosak vagyunk benne, hogy a Samsung még nem rázta magát meg úgy izomból, mert ha az iPhone 5 esetleg messze jobban sikerül, akkor a szorgos koreaiak mind visszaülnek a tervezőasztalhoz, mert ég bennük a vágy, hogy ők adják a piacnak a szerintük legjobb készüléket.
A Galaxy S III tehát jól sikerült, még akkor is, ha az összes elvárásnak nem tudott megfelelni. Az ebben a modellben debütáló szolgáltatáshalmaz szép lassan majd visszaköszön az olcsóbb telefonok frontján is, az S Voice, a mozgásérzékelőt használó apróságok, vagy a MotionWiz egyre több és több Samsung modellben fognak felbukkanni, az Exynos chipset lentebb skálázott variánsaival is fogunk még találkozni a későbbi modellekben. Terjedni fog az S Beam, növekedik a felhő szolgáltatások népszerűsége, a Samsung a szerkesztőség szerint jó úton jár, bár nem sietnek annyira, mint amennyire szerintünk a konkurencia erősödése azt indokolná. A Huawei nagyon komolyan veszi a piacot, a Sony is tartogat még egy-két dolgot a tarsolyában, s ha az ASUS rájön, hogy nem csak tabletekből lehet pénzt csinálni, akkor szintén komoly versenytárssá nőhetnek. Nem is beszélve a HTC-ről, amely mintha újra erőre kapott volna, az elsők között jöttek ki a négymagos, ICS-re épülő masinákkal, tehát bár a Galaxy S III talán most a képzeletbeli trónon ülő készülék, gyorsan fordulhat a kocka, aminek végeredményben mi, felhasználók örülhetünk. Hírhedten szőrös szívünknek megfelelően ez a készülék sem kapja meg a Különösen Ajánlott plecsnit, ahhoz ennél még egy szinttel jobbat kellett volna produkálni, vagy lejjebb menni árban. Viszont az biztos, hogy az Ajánlott kategóriát magabiztosan megüti.

Samsung Galaxy S III

Akkumulátor, összegzés

A hátlap alá a mérnökök egy 2100 mAh teljesítményű Li-Ion akkumulátort pakoltak be. Ez nem lóg ki nagyon a kategóriából, de azért az izmosabb telepek közé tartozik, így - ismerve a chipset energiatakarékossági trükkjeit - joggal számíthattunk rá, hogy talán nem fog a nap végére teljesen lemerülni, és a Galaxy S III igazolta is ezeket az elméleteket. Bár az ICS platformban igen finoman állítgatható a foogyasztás, de a felhasználók valószínűleg ezzel kevésbé fognak foglalkozni, így maradunk a default értékeknél. A magam részéről annyi engedményt tettem, hogy a hektikusan működő tekintetfigyelést bekapcsoltam és 15 másodperces időtúllépést határoztam meg a kijelző esetén, így valamennyit spóroltam talán, de nem hiszem, hogy ez számottevően befolyásolta volna a másfél napos készenléti időt. Ami jónak mondható, hiszen folyamatos 3G kapcsolatom volt, 5 percenként szinkronizáltam a leveleimet, sokszor használtam a GPS-t, a WLAN-t ki sem kapcsoltam, tehát odafigyelve, takarékoskodva a két napos üzemidő is simán elérhető.

[+]

Összegzés. A Galaxy S III lakva ismerszik meg. Az első hírek után sokan fanyalogtak az anyaghasználat és a pentile matrix kijelző miatt, s ezek az észrevételek természetesen jogosak. Sokak szerint 4,8 inch már túlmegy a használhatóság határán, s velük is egyet tudok érteni bizonyos szempontból, nekem is meggyűlt a bajom a tepsiséggel, de ehhez is hozzá lehet szokni. Az S III ugyanolyan könnyen csusszant be a farmerzsebbe, mint bármi más, a nagy méret csak egykezes használatnál üthet vissza, de ha az ember hozzászokik, hogy miképp érdemes hátul megtámasztani az óriást, akkor nem lesznek folyamatos aggályai. A műanyag az továbbra sem fém, ettől még simán vállalható, s persze az is szempont, hogy így nem is lett vészesen nehéz a masina.

[+]

Értékelés: Samsung Galaxy S III

Külső
Ergonómia	7 pont
Anyaghasználat	8 pont
Összeszerelés minősége	10 pont
Kijelző mérete, minősége	9 pont
Belső
Kezelhetőség	9 pont
Sebesség	10 pont
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége	9 pont
Felhasználói felület élménye	9 pont
Alapfunkciók
Hangminőség, vételi stabilitás	9 pont
PIM funkciók	10 pont
Adatkommunikációs képességek	9 pont
Multimédia
Vizuális	7 pont
Audio	9 pont
Egyebek
Üzemidő	8 pont
Ár/érték aránya	6 pont
Hogyan értékelünk?

Ha a hardvert és a funkciókat nézzük, akkor az S III-nak nincs oka szégyenkezésre. A négymagos processzor mindenféle erőlködés nélkül, azonnal megcsinál bármit, amit csak kitalálunk, döccenésnyi megakadások sincsenek, de a Galaxy S II után ezt szerintem el is várhatjuk a telefontól. Amiben nagyon sokat fejlődött a Samsung, az a papíron nehezen leírható eye-candy faktor, a felhasználók olyan szintű kiszolgálása, amitől a vásárló tényleg úgy érezheti, hogy ez a telefon érte van és lesi minden kívánságát. A MotionWiz nagyon jól illeszkedik a Google által az ICS-sel bemutatott Holo grafikai irányelvekhez, nélkülözi a korábbi Samsung modellek bazári kinézetét, és tele van olyan finom apróságokkal, amelyekből látszik, hogy a Samsung mérnökei megpróbáltak a felhasználók fejével gondolkodni. Idegesítő, hogy 150 levelet kell görgessek, bármennyire is gyors a rendszer? Akkor koppintsunk kettőt a készülék tetejére, és felugrik a lista. Zavaró, hogy böngészés közben lekapcsol a kijelző? Akkor próbáljuk meg kitalálni, hogy miképp tudjuk meg, hogy a felhasználó még nézi-e a telefont, vagy sem. Rossz ágyban netezni, mert kisüti a szemem a kijelző? Akkor majd a böngészőben ezt külön lehet állítani. Csupa-csupa olyan apróság, ami tényleg tud hasznos lenni, persze van benne egy sereg értelmetlen fejlesztés is, de lehet, hogy másoknak pont azokra van szükségük. Ettől függetlenül a Galaxy S III messze nem hibátlan telefon, hiszen lehetne még csiszolgatni, elsősorban a kamerán, a potenciális vásárlóknak érdemes elgondolkodniuk valami tokon, egyrészt hogy ne csússzon annyira, másrészt ha mégis perecel a telefon, akkor ne sérüljön. A 180 ezer forintos végfelhasználói ár irtózatosan sok, ha azt nézzük, hogy alapvetően egy telefonról beszélünk, de ha összevetjük a konkurenciával, akkor már nem annyira elrugaszkodott. Valószínűleg a Galaxy S III is legalább olyan sikeres lesz, mint az elődmodellek, és mi mind biztosak vagyunk benne, hogy a Samsung még nem rázta magát meg úgy izomból, mert ha az iPhone 5 esetleg messze jobban sikerül, akkor a szorgos koreaiak mind visszaülnek a tervezőasztalhoz, mert ég bennük a vágy, hogy ők adják a piacnak a szerintük legjobb készüléket.
A Galaxy S III tehát jól sikerült, még akkor is, ha az összes elvárásnak nem tudott megfelelni. Az ebben a modellben debütáló szolgáltatáshalmaz szép lassan majd visszaköszön az olcsóbb telefonok frontján is, az S Voice, a mozgásérzékelőt használó apróságok, vagy a MotionWiz egyre több és több Samsung modellben fognak felbukkanni, az Exynos chipset lentebb skálázott variánsaival is fogunk még találkozni a későbbi modellekben. Terjedni fog az S Beam, növekedik a felhő szolgáltatások népszerűsége, a Samsung a szerkesztőség szerint jó úton jár, bár nem sietnek annyira, mint amennyire szerintünk a konkurencia erősödése azt indokolná. A Huawei nagyon komolyan veszi a piacot, a Sony is tartogat még egy-két dolgot a tarsolyában, s ha az ASUS rájön, hogy nem csak tabletekből lehet pénzt csinálni, akkor szintén komoly versenytárssá nőhetnek. Nem is beszélve a HTC-ről, amely mintha újra erőre kapott volna, az elsők között jöttek ki a négymagos, ICS-re épülő masinákkal, tehát bár a Galaxy S III talán most a képzeletbeli trónon ülő készülék, gyorsan fordulhat a kocka, aminek végeredményben mi, felhasználók örülhetünk. Hírhedten szőrös szívünknek megfelelően ez a készülék sem kapja meg a Különösen Ajánlott plecsnit, ahhoz ennél még egy szinttel jobbat kellett volna produkálni, vagy lejjebb menni árban. Viszont az biztos, hogy az Ajánlott kategóriát magabiztosan megüti.

Samsung Galaxy S III

Adatátvitel, zene

A nálunk elérhető Galaxy S III modellek nem képesek LTE adatátvitelre, de így sem lesz okunk panaszra, hiszen normális hálózati körülmények között akár 21 Mbps letöltési sebesség is elérhető. Felfelé 5,76 Mbps a tempó, ez is röhögve elég mindenre, a nyolc megapixeles fotók is úgy suhannak el levélben, hogy öröm nézni. Ha nincs mobilnet, akkor is rengeteg egyéb opciónk van, rögtön az átlagos érzékenységű WLAN-nal érdemes próbálkozni, amely 802.11 a/b/gN szabványú. A készülékben van DLNA, ehhez a szokásos, néven futó kezelőfelületet kapjunk meg. A Bluetooth 4.0-s, természetesen képes a sztereó hangátvitelre is, de akad itt még NFC, WiFI Direct, illetve S Beam nevű okosság is, erről mindjárt részletesebben is szólunk. Az USB portra átalakítókat dugdosva megoldható a HDMI kivezetés és az USB OTG funkció is, amellyel például pendrive, vagy egér is ráköthető a telefonra.

A böngészőt a Samsung erősen átdolgozta. Először is vihargyors, a flash meg sem kottyan neki, ha akarjuk, akkor mindent automatikus úgy tördel, hogy a legjobban elférjen a képernyőn, a kétujjas nagyítás után is átrendezi az oldalakat. A böngészőnek külön lehet állítani a fényerősségét, ez nincs befolyással a telefon általános beállításaira. Természetesen több oldalt is kezel, megadhatjuk, hogy új oldal automatikusan a háttérben nyíljon fel, vagy dobja rá a jelenlegire.
No, akkor jöjjön a híres S Beam. Alapból az a felállás, hogy van az úgynevezett Android Beam, ami NFC-n keresztül küld át apróbb dolgokat, névjegyeket, linkeket, naptárbejegyzéseket. Az S Beam annyival tud többet, hogy itt is NFC-n veszi fel a kapcsolatot a két masina, de nem korlátozódik ilyen aprócskára az átnyomható dolgok mérete, simán át lehet lőni képeket, videókat is. Mondjuk a haverunk felveszi, ahogyan éppen leöntjük magunkat sörrel / borral / ásványvízzel / kókusztejjel (a megfelelőt kérjük aláhúzni), elkezdni nézni a videót és jókat röhög, akkor két gombnyomás után a telefonokat egymáshoz érintve létrejön a kapcsolat és pillanatok alatt (tényleg fél perc sem kell egy több száz megás anyaghoz) átmegy a mozi WiFi Direct kapcsolat segítségével, de úgy, hogy a fogadó eszköz el is kezdi lejátszani, amint átért. Ez elég látványos fícsör, s el tudom képzelni, hogy nem csak a felvázolt szituációban hasznos.

[+]

Zenei téren a Galaxy S III elég fejlett. Egy Wolfson DAC felelős a hangtisztaságért, és ez érződik is, bár nem a telefon kihangosított állapotában. Ilyenkor ugyanis maximális hangerőn (ami egyébként nem túl öblös) kissé rezonál az egész masina. Jobban tesszük, ha fülessel állunk neki a történetnek, ott nem lesz hiba. Pozitív, hogy a hangerőt szabályozó gombok akkor is hatással van a zenére, amikor a telefon lezárt kijelzővel pihen a zsebünkben. Természetesen van albumborítós nézet, rengeteg sémát tud az equalizer, de csinálhatunk egyedi hangzásképet is. A lejátszóban van egy olyan nevű opció, hogy "zenesarok", először számítottam Juhász Előd felbukkanására, de tök másról van szó. Kapunk egy mátrixot, a négyzet oldalaira azt írta a Samsung, hogy higgadt, játékos, szenvedélyes és izgalmas. Megnézegeti a zenéinket a szoftver, majd kis négyzetek mögé rejti a számokat, mi pedig tudjuk azt mondani, hogy legyen itt valami játékos és szenvedélyes, és akkor berak mondjuk egy Smash Mouth számot, vagy hasonlót. Éljen, erre tényleg égető szüksége volt az iparágnak.

Nem maradt ki a repertoárból az FM-rádió, ehhez szükséges a fülhallgató csatlakoztatása is. RDS képességekkel is rendelkezik, indításkor rögtön egy csatornakereséssel támad. Korrekt, szép a felület, fut a háttérben, ennek az alkalmazásnak a vezérlőgombjai is beköltöznek az állapotsáv alá, hogy könnyen tudjuk lelőni Zámbó Jimmy-t, ha felcsendül. (Bár ez ma már szükségtelen…) A zenei repertoár része egy diktafon is, ez azonban nem hajlandó folyamatban levő hívás közben üzmelni, és ezt a tudtunkra is adja.

Samsung Galaxy S III

Kamera

A Samsung állítólag nagy erőfeszítéseket tett, hogy az elődhöz képest ugyanolyan felbontású, 8 megapixeles kamera képei sokat fejlődjenek. Az biztos, hogy ennek az igyekezetnek a jelei látszódnak a funkciókban, hiszen elég sok olyan dolgot valósít meg a telefon, amit korábbi Samsung modellek nem tudtak. Nincs dedikált gombja a kamerának, az autofókusz folyamatos, a hátlapra tett ledes villanó pedig erősebbnek érződik, mint más gyártók hasonló megoldásai.

[+]

Fotózás közben igen sok opciónk van. A teljesen automatikus mód is a mi tapasztalataink szerint megfelelő, hiszen a színhelyességet, az élességet jól eltalálja az algoritmus. Az oldalról előcsúszó beállítási menü főbb pontjait módosíthatjuk, tehát ha a fókuszálás módja helyett az ISO állítását szeretnénk ide kitenni, akkor nincs probléma. Vannak jelenetmódok (portré, tájkép, éjszakai, sport, buli/beltér, strand/hó, naplemente, hajnal, őszi színek, tűzijáték, szöveg, gyertyafény és ellenfény), állítható a fényérték, az ISO, a fókuszálás módja, a fehéregyensúly, a fénymérés módja, kapcsolható időzítő, vaku, geotagging, segédvonal, automatikus kontraszt és stabilizátor, plusz még effektek is vannak. Mindezek túl van HDR mód, sorozatfelvétel (elképesztően gyors), panoráma mód, van mosolyfotózás, rajzfilm-effekt és beállítható, hogy a készített képeken azonnal taggeljünk arcokat, illetőleg azonnal megosszuk a fotókat WiFi Direct segítségével. No, ezzel a beállítási rengeteggel nem sokan fognak küzdeni, mi azért próbálkoztunk.
Fent vannak a normál, automatikus módban készült tesztfotók, mindenféle környezeti esetekre próbálunk példát mutatni. Az a heyzet, hogy az optika nagyon érzékeny a fényre, elég ha valahonnan visszatükröződik némi nap, vagy sok a világos rész a képen, máris az egész fotóra rátelepszik valami homály, ami elég szomorú. Rengeteget fotóztam, próbáltam összeválogatni a jobban sikerült felvételeket. Ahol nem üti fel a fejét ez a homályosodás ott viszont kifejezetten jó képeket láthatunk, éles, részletgazdag, nem elmosott, kevéssé zajosodó alkotások kerekednek ki, látszik, hogy tud a Samsung, csak a fénnyel áll hadilábon, de azzal nagyon.

A panorámamód vérszegény, nagyon gyenge a felbontás, és a képek minőségétől sem voltam oda, fentebb egy ilyen alkotás nézhető meg. A HDR módot is kipróbáltuk, nyilván függ a témától is, hogy mennyire hatékony, nem nagyon látszott értékelhető különbség. Emitt dr. Kind rajzfilmszerű karaktere mosolyog, ez inkább csak jópofa, mint hasznos. Videót 1080p-ben rögzít a masina, itt is csak harmadik próbálkozásra sikerült értékelhetőt alkotnunk, ide kattintva ez megtekinthető. Valamiért nagyon sok a statikus zaj a mozgóképfelvétel során, ezzel nem lehetett mit kezdeni, de elég zavaró. Viszont fontos apróság, hogy videózás közben is lehet teljes felbontásban fotózni, ez viszont kifejezetten jól működött.

[+]

A képnézegető egy picit szerkesztő is egyben, lehet vágni és forgatni a fotókat. Állati gyorsan megjeleníti élesen a nyolc megapixeles alkotásokat, erőnek itt sincs híján a Galaxy S III. Videólejátszás szempontjából a készüléken nemigen lehet kifogni, fullHD videót gond nélkül visz, kezeli a feliratokat, amelyeket tizedmásodperces alapon újra is lehet szinkronizálni, támogatja a többnyelvűséget is. Állítható a színtónus, bekapcsolható egy spéci opció, amely a fényerőt turbózza fel izomból, hogy kinti környezetben is látható maradjon a mozi, plusz egy alapfunkciós videoszerkesztőt is kapunk. Hab a tortán, hogy a videókat lejátszás közben össze lehet kicsinyíteni, így ezek egy ablakban futnak, s közben bármi mást csinálhatunk a telefonnal, írhatunk üzenetet, böngészhetjük a netet, ilyesmi.

SamsungGalaxy S III

S Voice

A Samsung - miután látta, hogy az Apple által fejlesztett Siri mennyire népszerű lett - a Galaxy S III-ban mutatja be az S Voice névre keresztelt hangvezérlési modult. Előre lelövöm a lényeget: sokkal kevésbé sokoldalú ez a megoldás, azaz nem lehet mindenféle marhaságot kérdezni a telefontól, hanem az általános parancsokra fogunk hagyatkozni. A funkció működéséhez először is kell kreáljunk egy ébresztő mondatot, amire a készülék felfigyel. Ez bármi lehet, nálunk a "keljé' fel!" kifejezés nyert, ilyenkor megnyílik a felület és a készülék figyeli, hogy mit akarunk tőle. Magyarul nem beszél, angolul kell vele csacsogni, ám mivel nem amerikai jómunkásemeberek rakták össze az algoritmust, ezért a szabatosnak nem mondható kiejtésemmel is meglehetősen jól elboldogultam vele.

Amire képes, az viszonylag szűkös. Először is tudunk hangvezésléssel hívást indítani a "call xy" kifejezéssel. Tudunk üzenetet is küldeni, be is diktálhatjuk a szöveget, persze angolul. Hajlandó keresni a weben a megadott kulcsszóra, illetve a térképen is, ha értelmes dolgot kérünk (én a könyvesbolttal próbálkoztam, de helyett azokat listázta, amelyekben a "44" szerepelt), illetve elindíthatunk alkalmazásokat is. A Facebookot, a kamerát és a böngészőt sikerrel abszolváltam, a telefonkönyv sehogy sem akart összejönni. Kérdezhetünk még időjárást, felvehetünk naptárbejegyzést, ébresztést, s nagyjából ennyiben kimerül az S Voice képességeinek száma, de nyilván angol nyelvterületen ezek elegendőek.

Aztán az ember elkezd vele játszani és hülyeségéket kérni. A ki Magyarország elnöke kérdésre gondolkodás nélkül Kövér Lászlót jelöli meg, ha olyat kérdezünk, amit tud értelmezni, de nincs válasza, akkor a Wofram Alpha keresőjét dobja fel. Amikor megkérdeztem, hogy kicsoda Jack Nicholson, máris az arcomba tolt egy fényképpel dúsított önéletrajzot, amikor pedig azt mondtam neki, hogy "show me porn", akkor ebből kicsillagozta az utolsó három betűt és így keresett rá a weben, ami minden volt, csak nem erotikus tartalom. Érti ő, csak nem akarja, na. Technológia kérdésekre nem volt válasza, de Steve Jobs neve azért derengett neki.

Összességében az S Voice inkább csak erőfitogtatás, inkább csak a "mi is meg tudjuk csinálni" jellegű fejlesztés eredménye, számunkra gyakorlati értéke elég csekély, még a "what is Siri" kérdésemet is inkább félrehallotta és úgy értette, hogy "party city". Szóval az biztos, hogy S Voice nélkül is Galaxy S III lenne a Galaxy S III, túl sok hozzáadott értéket - számunkra legalábbis - nem képvisel a funkció.

Samsung Galaxy S III

Alapfunkciók

A tárcsázóképernyő hatalmas gombokból áll. Ide elkezdhetjük begépelni a hívandó ismerős nevét, vagy simán pötyögjük a számot. Bejövő hívásnál alulról lehet felhúzni egy tálcát, amiben előre megírt sablonüzenetek sorakoznak, így el lehet a hívást utasítani, miközben megy is egy SMS a hívónak ennek okáról. A névjegyzék gyárilag nem tudja a Facebook-összekötést, ez a Google marhasága, de letöltve a Facebook alkalmazást egyből képes lesz rá a telefon, sőt, olyat is csinált, amit még nem láttam: a telefonkönyvünkben található számokat magától végigfuttatta a neten és ha talált olyan embert, akinek a profiljában az adott szám szerepelt, de még nem ismerősünk, akkor felkínálta a kapcsolatfelvétel és az összekötés lehetőségét. Rengeteg egyéb netes adatbázishoz hozzákapcsolhatjuk a telefonunkat, ide beletartoznak a vállalati megoldások is, mint az Exchange ActiveSync. Vezetéknév és keresztnév szerint lehet rendezni a listát, szűrhetjük úgy is, hogy csak azok jelenjenek meg, akiknek van mobilszámuk, és bár lehet a különböző forrásokból érkező adatok szerint szűrni, akár egyenként is letiltva és engedélyezve a különböző forrásokat, külön-külön.

Az üzenetkezelés sokoldalú, az SMS, MMS email szentháromság nem jelent gondot, de némi telepítgetés után lesz Facebook chat, Skype és persze ott vannak a Google szolgáltatások is. Ezeken felül ott a Samsung saját szolgáltatása, a ch@tON, ami elérhető a következő platformokra: Android, bada, BlackBerry és iOS. Hamarosan lesz WP7-re és készül a webes kliens is. Adatforgalmat fogyaszt, nyilván, bár nem sokat. A szövegbevitel könnyed, ekkora kijelzőn ez nem is csoda. Van Swype, kézírás-felismerés, magyar prediktív is a repertoárban, ha a betűk helyett szimbólumokat írnánk, akkor oldalirányú ujjmozdulattal is tudunk váltani. Van szövegfelolvasó is, de ez nem tud magyarul, mazochisták állítsák koreaira, pár percig elég vicces.

A naptárat teljesen átdolgozták a koreai mérnökök, s bizony mondom, hogy állati jól sikerült. A grafika elsőrangú, könnyen tudunk heti, havi, napi nézetre váltani, de évi kalendárium is van. A feljegyzéseket szépen mutatja, több naptárat is kezel, élmény használni. Feladatokat is vihetünk fel, ezeket magunk pipáljuk ki, ha készen vannak, tényleg minden igényt kielégít az alkalmazás. Van S jegyzet is ami azért "S", mert szinkronizálódik a Samsung-fiókunkkal. Ez inkább ilyen post-it fal, egy-egy jegyzetlapra tudunk írni és rajzolni is, valamint képet és hangot is rakhatunk bele. A jegyzetekből készülhet PDF, vagy JPG, és persze a létező összes módon meg lehet osztani. Dedikált dokumentumszerkesztő viszont nincs, a rendszerben dolgozik egy transzparens kliens, amely minden felületről nekiindulva meg tudja nyitni ezeket, ez a Polaris Viewer, de ezzel szerkesztésre nincs mód, irány tehát a Play Áruház. Stopper, időzítő, világóra van, a vekker több időpontot tud megjegyezni, a szundinál az is beállítható, hogy hányszor lehessen továbbaludni. A számológépnél állítható a betűméret, elforgatva vannak trigonometrikus műveletek is.

A navigáció kapcsán az alap Google Maps jár, a Galaxy S III-ban a GPS vevő kimondottan frankó, azaz rendkívül gyorsan talál pozíciót és stabilan tartja is azt. Ez mindenképpen jó hír, ugyanis az elődmodell szenvedett ilyesmi betegségben. A repertoár része egy jól működő fájlkezelő, illetve a Dropbox kliens is, amely felhő alapú tárhelyet biztosít. További programok letöltésére ott van a Samsung Apps, játékokat a Game Hub ikonjára klattyintva tölthetünk le, de természetesen a legnagyobb kínálatot a Play Áruház nyújtja.

Samsung Galaxy S III

MotionWiz

Elvileg a TouchWiz mostantól MotionWiz, de ez az info nem ment át a köztudatba. Mi azt javasoljuk, hogy mivel úgyis nagyon az anyatermészet effektjeire épül a felület és a hanghatások, ezért itthon hívjuk FolyóWiznek az interfészt. Az Android 4.0.4-re épülő felület teljesen megváltozott, sok-sok apróságra gondoltak a mérnökök, s ami talán a legfontosabb, hogy végre van egy egységes stílusa, megjelenése a rendszernek, sokkal kevésbé bazári és sokszínű, mint a korábbi TouchWiz. Már a feloldóképernyő is megragadó, nyilván funkcionalitását tekintve megvannak azok az apróságok, hogy ha egy ikont felhúzunk a kijelző közepe felé, akkor az az alkalmazás indul el, és a nem fogadott események piktogramját simogatva is a megfelelő helyre dob a szoftver, de a legfrankóbb mégis az, hogy a háttérképen fodrozódik a víz, amikor feloldjuk a telefon kijelzőjét. Ez állati látványos, az ember tényleg szeret hozzáérni a felülethez, ráadásul gyönyörű maga az animáció is.

Maximum hét oldalas az alapképernyő, ezekből lehet törölgetni, ha ujjainkat összehúzzuk a kijelzőn és egymás mellé rendeződnek az oldalak. Az élő háttérképek között is van egy-két kellemes okosság, én speciel az AccuWeather által szállított frogó szélerőműveket szerettem meg, amelyek napszaknak és időjárásnak megfelelő háttér előtt animálnak. Mondjuk érdemes beállítani, hogy magától frissüljön is az információ, mert kicsit furcsa volt, amikor a szememmel szikrázó napsütést láttam, a kijelzőn pedig villámlott az ég.
Igen sokféle widgettel is készül a Samsung, van egy sereg óraformáció, az időjárás is kapott egy szép felületet, aztán beleszalad az ember egy sereg "S" widgetbe. Most nem akarom nagyon cincálgatni, hogy az "S" ilyen mértékű erőltetése bizonyos körökben előbb-utóbb az "ass" szóval fonódik össze, de tény, hogy van S jegyzet, S könyvjelző és S tervező is. Ezeken felül van egy-két olyan widget, ami teljesen értelmetlen, például a színek invertálása, ami tényleg azt csinálja, hogy az egész menürendszert megbolondítja, csak azt nem tudom, hogy minek. Ugyanilyen értelmetlen a mono hangok bekapcsolására szolgáló minialkalmazás, hasznos viszont a villanót zseblámpaként elindító widget.

Az állapotsáv egyik hasznos okossága, hogy az akkumulátor állapotát százalékos értékben is kiírja. Ha lehúzzuk a tálcát, akkor a legfontosabb adatkommunikációs funkciókat tudjuk ki-be kapcsolgatni, valamint ha fut a zenelejátszó, akkor annak vezérlőgombjai is itt vannak. Az értesítéseket az ICS platform irányelvei szerint egy húzással egyenként is eltüntethetjük, a feladatkezelőt pedig a home gomb hosszas megnyomásával hozhatjuk elő. A menübe lépve oldalra tudunk haladni az ikonok között, de van lefelé gördülő listanézet is, amelynél jobb oldalon megjelennek az ABC betűi, hogy így tudjunk gyorsan ugrálni az alkalmazások között. Ha a rácsos nézetnél maradunk, akkor azt mi szabadon is szerkeszthetjük, de ezt is be tudja rendezni a szoftver ABC szerint. Van arra is lehetőségünk, hogy egyes programokat elrejtsünk, ez mondjuk elég hasznos akkor, amikor az ember úgy dönt, hogy az S Voice az ő angoltudásához mérten felesleges. Ettől még a program nem törlődik, csak nem foglalja a helyet a menüben, s persze később visszavarázsolható az ikonok közé.
Azt talán mondani sem kell, hogy a felület sebessége semmi kívánnivalót nem hagy maga után, minden azonnal, egy pillanatnyi késlekedés nélkül történik, az animációk folyamatosak és abszolút nem izgatja a telefont, hogy a háttérben nyolc-tíz alkalmazás nyitva van. Az egész felületen lehet állítani a betűstílust és öt fokozatban a méretet, megadhatjuk, hogy a lezárt képernyőnél milyen információk jelenjenek meg (hírsáv, időjárás), feléleszthetjük a telefont hanggal, és a gyors fotózásnak is van egy trükkje: hosszan kell nyomni feloldás közben a kijelzőt és közben elforgatni: ilyenkor elindul a kamera, viszont magától nem exponál.

Samsung Galaxy S III

Hardver

A csillogós burkolat alatt a Samsung eddigi legdurvább hardvere lapul. Néhány nappal a Galaxy S III hivatalos premierje előtt mutatkozott be a Samsung Exynos mobil processzorcsaládjának első négymagos tagja, mely az elődjével teljesen azonos lábkiosztásával rendkívül leegyszerűsíti az átállást. A 32 nanométeres gyártástechnológiával készülő Exynos 4 Quad kapcsán a legfontosabb újítás, hogy a p és n típusú tranzisztorok kapuelektródái poliszilícium helyett különböző fémes anyagokból készülnek; mely mellett a source és drain elektródák között elhelyezkedő szilícium-dioxid réteget is hafnium-alapú, magas k állandójú dielektrikum váltja fel. A HKMG (High-K Metal Gate) néven is ismert eljárás révén az 1,4 Ghz-es maximális órajelen futó processzor fogyasztása az elődjénél kétszer nagyobb számítási teljesítménye ellenére is 20 százalékkal alacsonyabb, mely az üzemidőre is jótékony hatással lehet.

Ez a vas természetesen a Galaxy sorozat következő sorozataiban is elérhető lesz, legalábbis Hankil Yoon, a Samsung rangidős termékstratégiai alelnöke ezt állítja. A grafikus gyorsításért egy Mali-400 MP4 GPU felel, amely ne tévesszen meg senkit: ez nem az a Mali-400, ami gyengébb modellekben is felbukkan, hanem egy többmagos verzió. A RAM mérete 1 GB, a belső háttértár 16, 32, illetve 64 gigabájt lehet, amely microSD-vel akár duplázható is. Ez igen impozáns arzenál, ezért aztán meg sem lepődünk, hogy a szintetikus sebességtesztekben a Galaxy S III konkrétan aláz mindent.

Szintetikus tesztek
Benchmark	Samsung Galaxy S III	HTC One X	Sony Xperia S	ASUS PadFone
Quadrant Standard 2.0	5472 pont	4302 pont	3122 pont	4586 pont
Linpack for Android (single)	56,076 MF. / 1,50 s	51,8163 MF. / 0,82 s	54,051 MF. / 1,55 s	99,094 MF. / 0,85 s
Linpack for Android (multi)	125,589 MF. / 3,34 s	144,778 MF. / 0,957 s	88,5398 MF. / 1,91 s	143,546 MF. / 1,17 s
Smartbench 2012 Prod.	4117 pont	4249 pont	2045 pont	2512 pont
Smartbench 2012 Games	3514 pont	2648 pont	2037 pont	3038 pont
AnTuTu Benchmark	11937 pont	10154 pont	6622 pont	6291 pont

Ahogy arra már korábban utaltam, a Samsung komolyan rágyúrt a különböző érzékelők használatára is. A tekintetkövetésről már esett szó, ez több-kevesebb sikerrel működik, de van még egy sereg apróság, például kijelző feletti burkolat mögé rejtett led, amely pirosan, kéken és zölden képes villogni. Ebből a piros egyértelmű: merülésnél villog, töltésnél fixen világít. A kék jelzi az összes klasszikus eseményt (hívás, SMS, email, FB-chat), a zöldet igen ritkán láttam, és még nem jöttem rá, hogy mikor zöld, de istenbizony, van, amikor zöld.

A telefon különösen nagy arzenált vonultat fel a mozgással kapcsolatos apróságok frontján. Ha valakitől üzenetet kapunk, akkor arcunkhoz emelve a készüléket, rögtön hívja is az eszköz az illetőt. Ha egy hosszú listában bóklászunk (mondjuk emailek), akkor az S III tetejére kell koppintani kétszer és a szoftver a lista tetejére ugrik. Az már számos telefonnál alap, hogy a bejövő hívást lehet némítani úgy, hogy arccal lefelé lerakjuk a készüléket, ez működik az ébresztőnél is. Tud olyat is a gép, hogy ha arccal lefelé van valahol, akkor megemelve a készüléket bekapcsol a kijelző, ha és amennyiben van elmulasztott eseményünk, hogy egyből láthassuk ezeket, bár ez annyiban felesleges hogy a led úgyis tájékoztat minket erről. Nagy kedvencem, hogy ha képernyőképet szeretnénk menteni, akkor a tenyerünket élével el kell húzni jobbról balra, vagy fordítva. Ez mindig működik. Van olyan mozgással kapcsolatos okosság is, hogy a telefon döntögetésével tudunk egy ikont áthúzni a kezdőképernyő egyik oldaláról a másikra, szintén a készülék mozgatásával lehet a nagyított képen bóklászni a galéria használata mellett (ez inkább idegesítő), illetve Bluetooth eszközök keresése esetén az új keresés indítását rázogatással is elindíthatjuk.

A fenti mozgással kapcsolatos okosságok egyenként letilthatóak, mindegyikről kaphatunk egy rövid demót is, ha nem egészen értjük, hogy mit értenek a magyar fordítók a kissé nehézkesen megfogalmazott definíciók alatt. Ezek az apróságok teszik a Galaxy S III-at tényleg szerethető készülékké. Ami nekem személy szerint hiányzott ennyi kedvesség mellett, hogy a bejövő hívást fel tudjam venni a középső gomb megnyomásával, de erre speciel pont nem gondoltak Koreában, viszont szerencsére a Google-nél igen, és mélyebbre túrva a beállítások között meg fogjuk találni.

Samsung Galaxy S III

Doboz, külső

A doboz kicsi, fehér, pont belefér a készülék. A tartozékok listája szűkös, töltőfej, kábel és headset jár a készülék mellé, esetünkben ez utóbbi fehér volt, hiszen a Samsung által küldött termék is ebben a színben pompázott. A headset agybadugós, több pár gumiharangot kapnak a nem átlagos fülű felhasználók. Fentiek alapján az alapcsomagból hiányzik a híres indukciós (vezeték nélküli) töltő, ez feláras kiegészítő azoknak, akik a kényelmet és a menőséget hajlandók megfizetni.

A Galaxy S III kapcsán az első észrevétel, hogy ez egy állati nagy tepsi. Mondjuk ha egy gyártó úgy dönt, hogy egy okostelefonnak okvetlenül 4,8 hüvelykes kijelzőre van szüksége, akkor ezzel a mérettel számolhatunk is. Ennek ellenére a készülék nem érződik túlontúl orbitálisnak, aminek az az oka, hogy a kijelző körül vékony a perem, de számítsunk rá, hogy a masina egy kézzel nem mindenki számára lesz használható, mert fogásváltásra lesz szükség ahhoz, hogy bármelyik ujjunk be tudja járni a kijelző területét. A másik ok, amiért nem tűnik olyan hatalmasnak a telefon, hogy egyrészt vékony, másrészt mindenhol gömbölyítésekkel operáltak a tervezők, egy idétlenül deformált szappan inkább a forma ihletője, nem pedig egy tégla. Ez viszont azzal jár, hogy a masina egy kezes zsonglőrködés közben bizony kieshet a kezünkből, ha nem figyelünk eléggé oda, ez velem is megtörtént, ugyanakkor okvetlenül pozitívum, hogy a 80 centiről kőre történt esés egy jottányit sem viselte meg a tesztkészüléket.

Az anyaghasználat miatt rengeteg kritikát kapott már a telefon, s most megkapja tőlünk is. A pont nálunk vendégeskedő Galaxy Pocket, amely egy harmincegynéhány ezer forintos telefon, konkrétan tök ugyanilyen anyagból épül fel. Ez egyébként nem szörnyűséges, s persze rendesen össze is van rakva, csak hát az emberek zöme azért egy csúcsmodelltől némiképp nemesebb anyaghasználatot vár el. Ugyanakkor valami zsírtaszító képessége azért van a cuccnak, mert ujjlenyomatokat nem tárol, könnyen takarítható és nem utolsósorban könnyű is. Ekkora méretnél ez nem utolsó szempont, a Galaxy S III tömege 133 gramm.

Az előlapon ugyebár a kijelző trónol, felbontása 720x1280 pixeles, a technológia AMOLED, ugyanakkor pentile matrix, ami miatt szintén kapott már kritikát a Samsung, de igazából ha engem bottal ütnek, akkor sem tudom megmondani róla, hogy ez az, mint ahogyan az ASUS PadFone esetén is csak azt láttam, hogy állati jól néz ki. Igen, tudom, vannak, akik nagyítóval mennek rá, hát élvezzék. Ettől még a kijelző igencsak frankó, bár hozzáteszem, hogy az AMOLED-TFT megaharcban nem lehet továbbra sem győztest hirdetni, ugyanis a feketéje az tényleg fekete, de fehérben a Sony által kifundált WhiteMagic technológia simán lecsapja. A kijelző felett kamera, szenzorok és ledek ülnek. A szenzorok a fényerőt figyelik, a kamera viszont tekintetkövető - ha akarjuk - azaz nem kapcsolja le a kijelzőt, amíg úgy gondolja, hogy mi azt nézzük, és nem forgatja el a képet, ha úgy érzi, hogy az orintációváltással együtt mi is eldőlünk, mondjuk párnára tesszük a kicsiny fejünket.

Nos. A legidiótább tesztelési tevékenységek közé tartozik, hogy az ember beállítja 15 másodpercre a képernyő időtartamát, beállítja ezt a szemes dolgot és ül és nézi a kijelzőt, mint egy sült hal. A státuszsorban néha felvillan egy szem ikon, ilyenkor csekkol rá a látószervünkre a gép, és most vagy az van, hogy sötét a tekintetem, mint az ágyú, és ezért nem működött nálam permanensen a dolog, vagy egyszerűen ezen még lenne még mit fejleszteni. Igazából van olyan eset, amikor működik, ha a fejem is világosban van, de azért az esetek többségében ez nem jön össze, szemüvegben pedig tök esélytelen. A másik okosság, a fejelforgatós izé sehogy sem akart működni, pedig ezzel is idétlenkedtem egy sort a kollegák nagy derültségére.

A Galaxy S III bal oldalán csak a hangerőt szabályozó gombpáros kapott helyet, jobb felől a kijelző lezárására szolgáló billentyűt találjuk meg. Fent 3,5 mm-es jack, lent microUSB csatlakozó tátong. Az előlapon a kijelző alatt vannak gombok, holott az ICS ezt nem követeli meg. A középső, fizikai billentyű a home ettől jobbra a vissza, balra a menü kapott helyet. Ezek érintőgombok, van megvilágításuk is, amelynek ideje szabályozható (hatalmas pirospont jár ezért). A hátlapon felül van a kamera, a villanó és a hangszóró, szépen elrendezve. A műanyagot lehántva jutunk az akkumulátorhoz, ennek kiszedése nélkül is lehet variálni a microSD-vel, illetve a microSIM-mel. Igen, ebben a Samsungban már a kisebb méretű szolgáltató kártya az elvárt.