Statisztika

2012. szeptember 30., vasárnap

Samsung Galaxy S III

Doboz, külső

A doboz kicsi, fehér, pont belefér a készülék. A tartozékok listája szűkös, töltőfej, kábel és headset jár a készülék mellé, esetünkben ez utóbbi fehér volt, hiszen a Samsung által küldött termék is ebben a színben pompázott. A headset agybadugós, több pár gumiharangot kapnak a nem átlagos fülű felhasználók. Fentiek alapján az alapcsomagból hiányzik a híres indukciós (vezeték nélküli) töltő, ez feláras kiegészítő azoknak, akik a kényelmet és a menőséget hajlandók megfizetni.
A Galaxy S III kapcsán az első észrevétel, hogy ez egy állati nagy tepsi. Mondjuk ha egy gyártó úgy dönt, hogy egy okostelefonnak okvetlenül 4,8 hüvelykes kijelzőre van szüksége, akkor ezzel a mérettel számolhatunk is. Ennek ellenére a készülék nem érződik túlontúl orbitálisnak, aminek az az oka, hogy a kijelző körül vékony a perem, de számítsunk rá, hogy a masina egy kézzel nem mindenki számára lesz használható, mert fogásváltásra lesz szükség ahhoz, hogy bármelyik ujjunk be tudja járni a kijelző területét. A másik ok, amiért nem tűnik olyan hatalmasnak a telefon, hogy egyrészt vékony, másrészt mindenhol gömbölyítésekkel operáltak a tervezők, egy idétlenül deformált szappan inkább a forma ihletője, nem pedig egy tégla. Ez viszont azzal jár, hogy a masina egy kezes zsonglőrködés közben bizony kieshet a kezünkből, ha nem figyelünk eléggé oda, ez velem is megtörtént, ugyanakkor okvetlenül pozitívum, hogy a 80 centiről kőre történt esés egy jottányit sem viselte meg a tesztkészüléket.
Az anyaghasználat miatt rengeteg kritikát kapott már a telefon, s most megkapja tőlünk is. A pont nálunk vendégeskedő Galaxy Pocket, amely egy harmincegynéhány ezer forintos telefon, konkrétan tök ugyanilyen anyagból épül fel. Ez egyébként nem szörnyűséges, s persze rendesen össze is van rakva, csak hát az emberek zöme azért egy csúcsmodelltől némiképp nemesebb anyaghasználatot vár el. Ugyanakkor valami zsírtaszító képessége azért van a cuccnak, mert ujjlenyomatokat nem tárol, könnyen takarítható és nem utolsósorban könnyű is. Ekkora méretnél ez nem utolsó szempont, a Galaxy S III tömege 133 gramm.
Az előlapon ugyebár a kijelző trónol, felbontása 720x1280 pixeles, a technológia AMOLED, ugyanakkor pentile matrix, ami miatt szintén kapott már kritikát a Samsung, de igazából ha engem bottal ütnek, akkor sem tudom megmondani róla, hogy ez az, mint ahogyan az ASUS PadFone esetén is csak azt láttam, hogy állati jól néz ki. Igen, tudom, vannak, akik nagyítóval mennek rá, hát élvezzék. Ettől még a kijelző igencsak frankó, bár hozzáteszem, hogy az AMOLED-TFT megaharcban nem lehet továbbra sem győztest hirdetni, ugyanis a feketéje az tényleg fekete, de fehérben a Sony által kifundált WhiteMagic technológia simán lecsapja. A kijelző felett kamera, szenzorok és ledek ülnek. A szenzorok a fényerőt figyelik, a kamera viszont tekintetkövető - ha akarjuk - azaz nem kapcsolja le a kijelzőt, amíg úgy gondolja, hogy mi azt nézzük, és nem forgatja el a képet, ha úgy érzi, hogy az orintációváltással együtt mi is eldőlünk, mondjuk párnára tesszük a kicsiny fejünket.
Nos. A legidiótább tesztelési tevékenységek közé tartozik, hogy az ember beállítja 15 másodpercre a képernyő időtartamát, beállítja ezt a szemes dolgot és ül és nézi a kijelzőt, mint egy sült hal. A státuszsorban néha felvillan egy szem ikon, ilyenkor csekkol rá a látószervünkre a gép, és most vagy az van, hogy sötét a tekintetem, mint az ágyú, és ezért nem működött nálam permanensen a dolog, vagy egyszerűen ezen még lenne még mit fejleszteni. Igazából van olyan eset, amikor működik, ha a fejem is világosban van, de azért az esetek többségében ez nem jön össze, szemüvegben pedig tök esélytelen. A másik okosság, a fejelforgatós izé sehogy sem akart működni, pedig ezzel is idétlenkedtem egy sort a kollegák nagy derültségére.
A Galaxy S III bal oldalán csak a hangerőt szabályozó gombpáros kapott helyet, jobb felől a kijelző lezárására szolgáló billentyűt találjuk meg. Fent 3,5 mm-es jack, lent microUSB csatlakozó tátong. Az előlapon a kijelző alatt vannak gombok, holott az ICS ezt nem követeli meg. A középső, fizikai billentyű a home ettől jobbra a vissza, balra a menü kapott helyet. Ezek érintőgombok, van megvilágításuk is, amelynek ideje szabályozható (hatalmas pirospont jár ezért). A hátlapon felül van a kamera, a villanó és a hangszóró, szépen elrendezve. A műanyagot lehántva jutunk az akkumulátorhoz, ennek kiszedése nélkül is lehet variálni a microSD-vel, illetve a microSIM-mel. Igen, ebben a Samsungban már a kisebb méretű szolgáltató kártya az elvárt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése